A hallgatói tudáselsajátítás folyamata két részből – „iskolai órákból” és otthoni tanulásból – áll. A hallgatók félévente öt kurzuson vesznek részt, és az egyes kurzusok vezetőivel hat alkalommal találkoznak. Különösen fontos, hogy az otthoni tanulási folyamat is aktív legyen. A tanulás eredményességét szolgálja, hogy a hallgatók nemcsak olvasmányjegyzéket kapnak, hanem ezek az olvasmányok az interneten is hozzáférhetők lesznek. Az online oktatás kínálta lehetőségeket azzal is kihasználjuk, hogy a kurzusokhoz az interneten keresztül megoldandó feladatok is tartoznak.
A iskolai képzés minden alkalommal három, egyenként körülbelül 45 perces részből áll. Az első részben a hallgatók kiselőadásban ismertetik az olvasmányok tartalmát, az anyaggal kapcsolatos főbb kérdéseiket és meglátásaikat. A kiselőadások kettős célt szolgálnak: egyrészt garantálják és ellenőrzik a felkészülést, másrészt lehetőséget nyújtanak a nyilvános beszéd gyakorlására. A foglalkozások második részében az olvasmányok szemináriumi feldolgozására kerül sor, amikor a hallgatók – az előadó vezetésével – megbeszélik a felmerülő lényeges kérdéseket, és tisztázzák a homályos részeket. A harmadik rész a tulajdonképpeni előadás, amelyben az oktató a következő órai tananyagot vezeti be, kontextualizálja és vázolja a feldolgozás főbb szempontjait.
A képzési rendszer oktatási modulja összesen tíz témakört tartalmaz, ezek mindegyikéhez hat iskolai foglalkozás tartozik.
A politika mint hivatás. A „tiszta kezek” problémája, erkölcs és politika, a politika sajátos értékvilága. A szociáldemokrácia története, viszonya a liberalizmushoz és a konzervativizmushoz. A nyolcvanas évek új konfigurációja, a „harmadik út” megszületése, főbb pillérei, elmélete és szerepe a késő modernitás politikai praxisában.
Az alkotmányos berendezkedés alapjai. Parlament, kormány, országgyűlés, önkormányzatok. Pártok és pártrendszerek. Választási rendszerek, szavazói magatartás. Közpolitika
Szociáldemokrata, liberális és a konzervatív gazdaságfilozófia és program. Makroökonómia. A költségvetés szerkezete: adófajták és adónemek; a kiadási oldal főbb elemei; az önkormányzatok költségvetése.
Történeti előzmények: az 1945 utáni politikatörténet, 1956, a kádárizmus. A rendszerváltás előzményei, folyamata. A harmadik köztársaság története. Az Antall-, a Horn-, az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány számára felmerülő fő kihívások. Az egyes kormányok teljesítményének elemzése. A kormányzati ciklusokon túlnyúló kérdések.
